2013. május 13., hétfő

Versek,idézetek



                   Az álmokért harcolni kell,

                  de azt is tudni kell, hogy ha

bizonyos utak járhatatlannak bizonyulnak, érdemes

                  arra fordítani az energiánkat,

                     hogy más utat keressünk.





Ha azt látod, hogy valami

boldogtalanságot okoz,

dobd el ott és akkor - ne tartsd meg

egyetlen pillanatig sem. 

Ez a bátorság; bátorság

élni, bátorság 

kockáztatni, bátorság kalandozni.

És a mindenség, a 

fény, a szeretet, az öröm és az áldás

csupán a 

bátrakat jutalmazza meg egy napon.



                       A jövőnek sok neve van:

            a gyenge úgy hívja, elérhetetlen,

                  a gyáva úgy, ismeretlen,

               a bátor lehetőségnek nev
ezi.





Ha változtatni akarsz az életeden, akkor

százezer lépés fájdalmával kell megküzdened. 

Elindulsz,egy lépés fájdalom.Továbblépsz,

még egy lépésfájdalom, de ebben az egy

lépésben hogyan lenne benne a százezer

lépés fájdalma? A gyáva ember ettől az egy

lépés fájdalmától fél.És racionális 

hazugságokkal próbálja megmagyarázni,hogy 

miért is nem teszi meg.

Mert aki fél, az elkezd kifogásokat gyártani, 

hogy megmagyarázza a saját szegényes lelki 

bizonyítványát.

Ahelyett,hogy szembenéznénk azzal, mit

tettünk magunkkal,

elkezdjük sajnálni magunkat.

Ami jajveszékelésbe fordul,majd marjuk

magunkat,hogy lehettünk ilyen hülyék. 

De még mindig nem változtatunk.





Vajon hogy kell feladni egy érzést? 

Egyszerűen csak döntsem el, hogy feladom,

és eszerint viselkedjek és közben mondjak 

ellent a szívemnek és sodródjak tőle egyre és

egyre távolabb? Akkor talán egy nap

elfelejtem igéző barna szemének 

melegségét, kellemes hangját, édes

mosolyát? Vajon eljön az idő, mikor mind

eltűnik belőlem és a szívemből a fájdalom?

Minden nyom nélkül, mintha soha nem is lett

volna semmi....Szerintem nem tűnik el 

soha,hisz az életünk részévé vált,legfeljebb

olyan mélyre temetjük,ahol nem fáj

annyira...





Ne sírj, ha valaki nem szeret, mert a bánat

megöli szívedet. Szeresd azt, ki megérdemli,

lehet, titokban ő is ezt teszi. Ha az életben

boldog akarsz lenni, előbb tanulj meg tűrni

és szenvedni. Olyat szeress, aki téged is

szeret, hogy ne érje bánat szívedet. Fájni 

kell a szívnek, ha szeret, mert fájdalom nélkül

élni nem lehet. Valakit megszeretni egy perc

is elég, de elfelejteni egy élet is kevés.









A múlton rágódva nyalogatod a sebeidet, amik

valóban fájók lehetnek, de ezzel már nincs mit

tenni. Elmúlt. Megváltoztathatatlan.

Átgondolhatod százszor, felteheted ezerszer a mi

lett volna ha kérdést, ezzel nem fog változni

semmi. Semmi! Bezárt ajtó mögött élsz. Olyan ez,

mint egy levegő nélküli szoba. Friss levegőt csak

Te engedhetsz be ebbe a szobába. A múlt emlékei 

alapján cselekszel, reagálsz sohasem a jelenre 

felelsz. Nem veszed észre, hogy ez a helyzet már

nem az.Soha ne nézz hátra, sohase foglalkozz a

múlttal, ami elmúlt az örökké elmúlt, és a jövőre

se gondolj, hiszen ami még nem jött el, az nincs

itt. Ahogyan ugyanabba a folyóba sem tudsz

kétszer belelépni, az életed is ugyanolyan: ez a

nap már nem a tegnap és nem a holnap. Sose

cipelj magaddal semmit a múltból a múlt nincs

többé.









Téged választottalak, véglegesen és

visszavonhatatlanul. Hogy örökre-e?

Remélem. De egyszer már ígértem neked,

hogy örökké, szóval azóta óvatos vagyok

ezzel az óriási, rettentő ígérettel



Könnyes volt a szemem, de mosolyogtam..

mert tudtam, hogy te boldog vagy!




A saját szívem törtem össze, mikor

szakítottam veled,


Megígértük egymásnak, hogy nem beszélünk

egymással,


Hogy ne okozzunk fájdalmat a másiknak


De nélküled élni, sokkal fájdalmasabb,


Igazán szükségem van rád, itt mellettem,


Bárcsak el tudnám mondani,


Hogy mennyire szerelmes vagyok még beléd,


Hogy milyen nehéz elengednem...


Jobban hiányzol szerelmem, mint valaha

gondolnád,


Kérlek, gyere vissza hozzám, és én soha


Többé nem engednélek el...







Bárcsak elég bátor lennék ahhoz, hogy elsétáljak és

elfelejtsek mindent, ami a miénk volt, de nem

merek elmenni, mert tudom, hogy nem jönnél

utánam, és ez fájna a legjobban.





"Tudod, még mindig várok a hívásodra . Még nem

adtam fel a hitem abban, hogy visszajössz hozzám.

Éjjel-nappal erre gondolok, még az álmaimban is."









"Könnyes szemekkel állsz a nyitott koporsó előtt, S

nem érted, miért mindig a jók halnak meg idő előtt,

Az Úr meg azt nem érti, hogy már majdnem

elfeledted, Miért kellett, meghaljon, ahhoz, hogy

rádöbbenj,szeretted..."







"Bármennyire szeretném is újra látni, tudom, hogy

                soha többet nem tér vissza."





"Emlékezz...Ne bánd meg azt, amit tettél, mert

         amikor megtetted, BOLDOG voltál."










             "Ha majd egyszer, évek múltán


                  Rólam csak a múlt mesél,


                   Legyek én is azok között,


                     Aki emlékedben él..."

                                                             ♥♥♥


2 megjegyzés: