idézet 11

"Összeomolhatsz, panaszkodhatsz,

sajnálhatod magad évekig. De egyet jegyezz

meg, ez a te életed, most zajlik és

könyörtelenül múlik. Éveket pazarolsz olyan

dologra, amitől még rosszul is érzed magad.

Mert az idő nem áll meg a kedvedért, nem

várja meg, míg talpra állsz. Minél hamarabb

lépsz túl rajta, annál több időd marad, hogy

egy olyat találj, aki megérdemel téged..."

Haladni akarsz az életedben, de sokszor

egyik lábad a féken van. Ahhoz, hogy szabad

lehess, meg kell tanulnod elengedni.

Elengedni a sérüléseket. Elengedni a félelmet.

Nem táplálni tovább a régi fájdalmakat. Az,

az energia, amivel a múltadba kapaszkodsz,

visszatart az új élettől. Mi az, amit ma

elengednél?

"Nem lehet nyugodtan élni, ha valaki a

múltjából nem vonja le a megfelelő

tanulságot. Ezért megfontolandó a felejtés, és

teljesen mást jelent a számon tartás. Ha én

elfelejtem, hogy mit tettem a múltban, de

ebből nem tanultam, akkor az életem arra fog

ítélni, hogy mindezt újra meg újra átéljem."

Az ágyadban pótolhatsz bárkit, de a szívedben

              ez nem ilyen egyszerű... !

"Olyan hülye vagyok. Annyi szenvedés után,

   még mindig remélem, hogy egy nap, újra

         érezhetem egy picit a szerelmed."

Azzal, hogy szeretünk valakit, kezébe adjuk a

lehetőséget, hogy fájdalmat okozzon nekünk.!

                                ♥ ♥ ♥

        Tudod mi a szenvedés ? Nézni ahogy

           szertefoszlik az álmod, de tűrni !

Aki szeret, nem fogja elvárni tőled, hogy úgy

viselkedj, ahogy ő akarja, hanem mosolyog,

  amikor látja, hogy egyedi vagy. Aki szeret,

   nem fogja elvárni, hogy úgy élj, ahogy ő

     jónak gondolja, hanem örömmel látja,

ahogyan élsz. Aki szeret, nem akarja elvenni a

  szabadságodat hanem örül annak, aminek te

is örülsz. Aki szeret, nem akar ujjal mutogatni

   rád,hogy te rontottad el az életét, hanem

  megköszöni, hogy mellette vagy. Aki szeret,

átölel bármikor, tiszta szívvel, minden

     ok nélkül. Csak azért, mert szeret...

                           ♥ ♥ ♥

Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy

  megváltoztasd a múltat, a jövő pedig soha

nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezed

                         vagy reméled.

  Múlton rágódni? Nem fogok. Változtatni?

Nem tudok. Tettem amit tettem, nem bánom.

Vannak és lesznek hibáim, melyekből tanulok.

Ki mit mondd, nem érdekel! Vannak irigyek,

ellenségek, szerelmek, barátok. Viszont életem

csak egy van, úgy élem, ahogy jó nekem...!

Aki szingli, nem biztos hogy magányos, és aki

kapcsolatban van, nem biztos, hogy boldog...

          "Sose halaszd el a lehetőséget,

              Hogy elmond, amit érzel,

                    Mert nem biztos,

Hogy az élet megteremti újra a lehetőséget,

                Hogy megtehesd!"

Kívánj valamit, de ne mondd el

senkinek. Bármit, Akármit. Most higgy

benne, hogy valóra válhat. Sosem

tudhatod, hol fog érni a következő

csoda, a következő mosoly vagy mikor

válik valóra a kívánságod. De ha hiszel

benne, hogy bármely pillanatban rád

találhat és kinyitod a szívedet és az

elmédet ennek a lehetőségére és

bizonyosságára, talán épp akkor kapod

meg azt, amire vágysz. A világ tele van

csodákkal, csak hinned kell benne.

Néha hajlamosak vagyunk kétségbe esni

mikor a személy, akivel törődünk, elhagy...

de az az igazság, hogy ez nem a mi

veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el

azt az embert, aki soha nem mondott volna le

róla.

Vannak szavak, melyeket sosem tudsz időben

kimondani:

                       - segíts

                       - sajnálom

                       - ne haragudj

                       - félek

                       - szeretlek

                       - ne hagyj el.

                               A nő.....

Néha ördög, néha angyal, néha bevonnád

arannyal.

 
Néha szurok, meg toll kéne, hogy azt kenjed a

képére.

 
Néha hívod, néha bánod, hogy meglátta a

napvilágot. 

Néha megtipor a lába. Néha büszkén nézel

rája.

 
Néha vonz, és néha taszít, ragyogása néha

vakít.

 
Néha vár, és néha várat. Néha birtokolhatsz

százat,

 
Néha száz vesz birtokába, néha csak egy ejt

fogságba.

 
Néha ostoba az arca - néha ez csak álca

rajta.

 
Néha sír, és néha kacag, néha boldog dalra

fakad,

 
Néha mérges, néha fáradt. Néha kincse a

világnak. 

Néha átok, néha áldás. Néha egy néma

kiáltás,

 
Néha sátán, néha Isten, néha rájössz párja

nincsen.

Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni,

hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk.

Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a

boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink

máshogyan telnek, talán egy barát, aki

visszaadja mindazt, amit eddig az évek

eloroztak. Talán besétál az egészség,

fölszabadítva testünket a folytonos kíntól.

Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót,

hisz mind várunk valamire! Mindannyian

álmodunk.

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad

nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de

ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk,

szeretném elmondani neked, mennyire

szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Egy kis pillangót kergetek,mióta csak élek,és

soha nem figyelek,mikor hova lépek. Ő pedig

csak csendben messze elrepül,s néha a

távolban újra előkerül. Tudom,úgyse lesz az

enyém,mégis szaladok,de az évek során

egyre lassabban haladok. A körülvevő

emberek csak néznek rám bután,pedig én

csak futok az álmaim után!

Az élet megtanított arra, hogy mikor

harcoljak valakiért, és mikor álljak félre, ha

én nem szeretek, vagy ha engem nem

szeretnek! Megtanított arra is, hogy mikor a

legfontosabb döntéseket hozom, hogy

döntsek jól! Azt is megmutatta, hogy sok

embert elvesztek, és sok embert el kell majd

engednem, akiket szeretek, de erősnek kell

lennem, és arra kell gondolnom, hogy mások

számítanak rám! Idővel begyógyulnak a

sebek, mert aki elment, az nem jön vissza.

Persze ebből természetesen sok minden nem

igaz. Az élet csak remélni tanított meg.

Remélni azt, hogy tudjam, mikor kell

harcolni, s félreállni. Remélni, hogy jó

döntést hozok, mikor döntést kell hoznom.

Remélni, hogy akit elvesztek, annak jobb lesz,

és én majd erős tudok maradni, hogy

továbblépjek, és csak a jó emlékeket őrizzem

meg. Remélni, hogy begyógyulnak a sebek, a

legmélyebbek is, begyógyuljanak, de ne

tűnjenek el. Minden egyes sebet szeretek a

szívemen, minden én vagyok, és a múltam,

ott kell lenniük! Gyönyörű hegek..

Nélkülük üres lennék. Tehát csak

remélhetem, hogy így fogok élni. De nekem

ez a pár remény pont elég.

                                                Így akarok élni..

Ami mögöttem van, azt nem változtathatom

többé, de ami előttem áll, abba még

beleszólhatok... Ott még dolgom van, ott még

szabad vagyok...

                           ♥ ♥ ♥

Építettem egy falat magam köré, de nem

azért, hogy kizárjak mindenkit....

hanem azért, hogy lássam, ki szeret annyira,

hogy megmássza...

Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha

megbántod - nem azért, mert látod az arcán,

hanem mert a bántás pillanatában

önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj -

és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak

neki, neked is sajog, azonnal. A szeretet nem

ismer sem időt, sem távolságot.   

                            ♥ ♥ ♥

- Ha egyet kívánhatnál, mi lenne az?

- Az, hogy örökre velem legyél. És te?

- Azt, hogy teljesüljön a kívánságod :)

                            ♥ ♥ ♥

"Szerintem egyes emberek megtehetnék néha,

hogy megkeresik magukban is a hibát... nem

csak másban!"

                                                       
                            ♥ ♥ ♥

Mikor azt mondod: 'nem tudom, hogy mit

érzek irántad' hazudsz. Ezt jól tudom én is, és

jól tudod te is. Mondd inkább azt, hogy nem

érzel semmit, mert olyan nincs, hogy valaki ne

tudja eldönteni az érzéseit. A képlet egyszerű.

Vagy érzel valamit vagy nem érzel semmit.